Községek Magyarországon
fejlec

Berzence nagyközség

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Csurgói kistérség
Lakosság: 2713 fő
Terület: 53.76 km2
Népsűrűség: 50,47 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 82

Fekvése

A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől, illetve vasúton a Nagykanizsa-Gyékényes-Barcs vonalon.

A település földrajza

Berzence topográfiai szempontból a hazánk DNY-i részét magába foglaló Dunántúli dombság nagytájban és azon belül, a Belső- Somogy középtájban helyezkedik el.

A település környezete földtani szempontból medence területnek minősül, amelynek paleotikus medence aljzata a 2000 m-től a 4500 m mélységet is eléri.

Geomorfológiai jellemzőit tekintve a község a Dráva folyó völgye és a Belső-somogyi homokvidék határán fekszik. Területén a tájegységeket elválasztó magaspart változatos domborzati viszonyokat hozott létre a patakok völgyeinek találkozásában.

Talajaink a földrajzi elhelyezkedés következtében a homok és az öntés talajok közé sorolhatóak. Leggyakoribb talaj típusok a barna erdőtalajok, melyek között kovárványos barna erdőtalaj is előfordul. A réti öntéstalajokon gyakoriak a kavicsos foltok, melyek az ős-Duna és a Dráva egykori vízjárásának következményei.

Története

Zrínyi Miklós 1664 januárjában, a nevezetes téli hadjárat során elfoglalta a török által megszállt községet, és felszabadította a török uralom alól.

RÖVID TÖRTÉNET:

Berzence település neve már 800 éves, első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankócpusztával említik. 1377-ben szerepel elõször, a Péch nemzetségbõl származó Lóránd birtoka volt. A család a helységtõl nevezte magát Berenczeinek. A várat elõször Zsigmond 1406. április 21-én kelt oklevele említi, amikor a király Berzenczei Lóránd fia Györgynek új adományul adja szolgálataiért az õseitõl örökölt Berzencze várát és birtokát. Úgy látszik, hogy a vár idõközben rommá lett, mert amikor a Berzencziektõl 1468-ban szenterzsébeti Forster György megszerezte és azt újjáépítette, 1473-ban ,,castellum et fortelitium Berzencze" alakban fordul elõ. A néhai Berzenczei László után maradt birtok 1478-ban szentgyörgyi Vincze Péter és Berzenczei László özvegyének zálogbirtoka lett, melyet azonban tõlük Forster György visszaváltott. Forster 1481-ben a tolnai Bornemissza Jánost fogadta osztályos testvérévé, és a tõle kapott 4000 forint fejében Berzencze, Szent-Erzsébet várak és tartozékaik felébe beengedte. Forster György halála után, 1490-ben örökösödési szerzõdés alapján ,,castrum in facie poss. Berzencze" özvegyének, Ilona asszonynak kezére került. Szigetvára elestének hírére 1566-ban a berzenczei vár õrsége megszökött, mire a török azonnal megszállta és megerõsítette. Az 1568-69. évi török zsoldlajstrom szerint õrsége 379 fõ volt. Zrínyi György foglalta vissza 1594-ben, de rövidesen ismét a törökké lett. Az 1618. évi megerõsítése idején 349 fõnyi õrség tartózkodott falai között. Az 1664. évi téli hadjárat során felszabadították: jelentõségét vesztve, pusztulásnak indult. Ma már csak egy kerek alakú, tégla falú torony maradványa és a hajdani vizesárok nyomai látszanak.A ma már nemzetközi forgalom előtt is nyitott Berzence-Góla közúti határátkelő az ország egyik délnyugati kapujává teszi a települést. A közel 800 éves írásos emlékekben már szereplő falu földesurai között találjuk a Péczeket, Bornemisszákat, Niczkyeket és a Festetics-családot is. A török hódoltság idején a kerületi székhely szerepkörben működő Berzence a XVIII. sz. végén mezővárosi ranggal is rendelkezett. Közterületei ma is gondozottak, sok a kikapcsolódást, sportolást, játékot szolgáló zöldövezet. A parkokban a honos, lombos fák között jól érzik magukat az örökzöldek, a cserjék, melyek mellett virágos ligetek teszik színpompássá a település képét. Az infrastrukturális ellátottság teljes körű, az oktatás, az egészségügy, a közművelődés jól szervezett. Értékteremtő és hagyományápoló lakossága méltán büszke a település nagyközségi rangjára. Gazdaságát jól prosperáló cégek és magánvállalkozások fémjelzik.

Nevezetességei

  • Festetics-kastély
  • Római katolikus barokk templom (1767)

Képgaléria

Következő községek

Besence | Besenyőd | Besenyőtelek | Besenyszög | Besnyő | Beszterec | Bezedek | Bezenye | Bezeréd | Biatorbágy | Bicsérd | Bicske | Bihardancsháza | Biharkeresztes | Biharnagybajom | Bihartorda | Biharugra | Bikács | Bikal | Biri | Birján | Bisse | | Boba | Bocfölde | Boconád | Bőcs | Bócsa | Bocska | Bocskaikert | Boda | Bodajk | Böde | Bödeháza | Bodmér | Bodolyabér | Bodonhely | Bodony | Bodrog

További községek

Csanytelek | Jászapáti | Téglás | Fajsz | Gyügye | Egerág | Bérbaltavár | Zalaszentgrót | Perkáta | Rábasebes | Sáska | Cserdi | Dör | Szászvár | Magyarszerdahely | Kastélyosdombó | Kenézlő | Szolnok | Lókút | Felgyő | Egercsehi | Mindszentkálla | Külsősárd | Lázi | Egerbocs | Nyírgelse | Fülöpszállás | Pásztori | Homorúd | Bikács | Mátraderecske | Egerfarmos | Kétegyháza | Himod | Tolmács | Péterhida | Nyíradony | Vindornyafok | Nagydobsza | Dencsháza | Egerbakta | Lucfalva | Sülysáp | Tarrós | Bánd | Gégény | Apácatorna | Ozora | Kemestaródfa | Miske